Hogyan építs multiverzumot az Interneten a cégednek, márkádnak? (És miért?)

Néhány évvel ezelőtt, az Internet hajnalán – na jó, volt az néhány évtized is… – elkezdtek a mozifilmekben weboldalakat megemlíteni. Például, ha a főszereplő a filmben felkeresett egy weboldalt, azt konkrétan megmutatták a jelenetben, ahogy bepötyögi az URL-t, és megnyitja a weblapot.

Ez nagyon trendinek számított annak idején, amikor alig néhány tízezer ember lézengett még csak a neten. Igen ám, csakhogy azt vették észre a filmkészítők, hogy az ilyen kamu weboldalakat aztán később százezrek keresték fel ténylegesen, még úgy is, hogy ezek csak a filmekben léteztek.

Két út volt a filmesek előtt:

• vagy azt csinálják, amit a telefonszámokkal. Mint köztudott, az amerikai filmekben minden telefonszám 555-tel kezdődik, mert ilyen a valóságban nincs. Így nem fordulhat elő, hogy valódi telefonszámokat használnak a filmekben, a ráérő elmeroggyantak meg majd azokat hívogatják szabadidejükben. A netes epizódok esetében, a telefonszámos trükk alapján tehát kizárólag olyan weboldalakkal dolgozhattak volna a sztorikban, amik garantáltan nem léteznek, de mikor naponta weboldalak százezrei jönnek létre a való életben, akkor egy idő után igencsak nehézkes lehet megtalálni a még nem létezőket.
• Másik lehetőség, hogy azt csinálják, hogy csakis úgy mutogatnak weboldalakat a filmekben, hogy létre is hozzák azokat a szájtokat, és számolnak azzal, hogy látogatóik is lesznek. Hát így lett. Ezt választották.

Ezzel a második verzióval a filmesek összekapcsolták a valósággal a képzeletet.

Egy jóval későbbi felmérés szerint az emberek okos eszközökkel a kezükben tévéznek és házimoziznak, és miközben nézik a kedvenc színészeiket, filmjeiket, sorozataikat, aközben információkat keresnek róluk a neten. Képeket, híreket, életrajzi infókat, werkfilmeket és érdekességeket a forgatásokról, részleteket az alkotókról.

Két univerzum ért össze.

Jól is mentek a dolgok éveken át. Igen ám, de mint kiderült, az Internet erősebb figyelemfoglaló, mint maga a műsor.

Nemrégiben az egyik kedvenc sorozatomban, amit magyarra úgy fordítottak, hogy Diane védelmében, de angolul az a címe, hogy The Good Fight (vagyis A jó harc), mit látok a harmadik évad első részében?

Kérem szépen azt, hogy készítettek egy kis oktatóvideós dalocskát a filmbe – a film sztorijához illeszkedve –, és konkrétan benne van a dalban, hogy tedd le a telefont és figyeld a filmet, mert játékra hívunk. „Számold meg, hány piros mappa fog előkerülni ebben az epizódban.” És a végén meg is mutatják, visszaidézve a jeleneteket, hogy 7 piros mappa volt.

Először csak néztem, hogy mi ez… nem szeretem a rajzfilmes betétdalokat a sorozataimban valahogy. De aztán összeállt a kép: mára eljutottunk oda, hogy a filmes univerzumoknak muszáj vetélkedniük a netes univerzummal, mert a nézők figyelme nagyon szétforgácsolódott: képtelenek egyszerre csak egy dologgal foglalkozni, ez által sajnos semmire sem tudnak jól odafigyelni. A rövidtávú memóriákba semmi nem jut már be, így aztán a hosszú távúba sem. (Hiszen a hosszútávúba a rövidtávún keresztül vezet az út leginkább.)

Élményszinten sem épül be a nézett műsor, mert az élményt leginkább a kézben tartott eszköz adja, tehát az épül be, amit a színészről olvas esetleg a bulvár oldalakon, az viszont nem, hogy milyen jó volt az a monológ a filmben, vagy milyen zseniálisan oldotta meg a rendező a kihívásokat.

Kiépültek a multiverzumok a világunkban, változó élményeket és változó motivációkat biztosítva ezzel számunkra.

Most arra bíztatlak, hogy építs multiverzumot a cégednek az Interneten. Nem azért, hogy forgácsold a figyelmet, hanem pont az ellenkezőjéért: hogy összpontosítsd, egy fókuszba gyűjtsd a morzsákat, ami aztán összeállhat kerek egész képpé.

Lézer vs hologram

Ez úgy működik, mint a lézer és a hologram elmélete. Ha egy lencsére vagy prizmára lézert vetítesz, akkor az úgy töri meg a fényt, hogy hologram lesz belőle. De ez fordítva is igaz: ha hologramot kellő „erővel”, pontosabban a kellő erőforrások támogatásával rávetíted a prizmára, ami létrehozta „őt”, akkor lézer lesz belőle.

Ezt a lézerkészítést akarjuk elérni a cégünkkel is: bárhol is járnak az emberek, bárhol is találkoznak akár nyomokban velünk, a végén a kép álljon össze lézerré, hogy aztán vetíthessünk a fejükben. (A vetítést most kifejezetten kommunikációs szinten értsük!)

Jó pár évvel ezelőtt egy nyomtatott újsággal marketingeztünk a boltunk megnyitásakor. Összesen valami 16 oldal volt, számítógépes trükkökről szólt, és semmi más célt nem szolgált, mint elültetni a fejekben, hogy vagyunk, nagyon értünk hozzá, és szeretettel várjuk a kedves vevőket.

A cég neve Vírus Kommandó volt. A kampánynak hála az emberek elkezdtek persze az interneten is keresgélni irányunkba, és elképesztő dolgokat tapasztaltak. Többen megfogalmazták azt, hogy:

– Mintha az egész internet ti lennétek. Bármire keresek rá, ti jöttök fel. Bármi érdekel, ti már írtatok róla. Ez zseniális!

Dagadt is a mellem a büszkeségtől, mikor ezeket visszahallottuk, mert másfél év munkája volt abban, hogy tényleg rengeteg helyen felbukkantunk, és rengeteg témában voltunk relevánsak úgy, hogy mi igazából csak gyors számítógépeket akartunk eladni.

Elképesztő erőt képvisel az, ha a csapból is te folysz, de nem úgy, hogy a tévén keresztül súlyos tízmilliókért mosod az emberek agyát egyetlen reklámmal, hanem úgy, hogy ott vagy mindenhol, több platformon is és mindig, mindenhol közvetlenül az ügyfelekkel kommunikálsz.

Ezek többsége ingyenes, és semmi másról nem szól, mintsem ugyanazon tartalom több platformon való megjelenítéséről. Időt és energiát kell rá áldozni, de maga a megjelenés nem biztos, hogy pénzbe kerül és konkrétan milliókat lehet megspórolni azzal, hogy nem csak egyetlen weboldalad van, és cserében hirdetésekre költöd a pénzt, hanem helyette sok-sok megjelenési lehetőségben gondolkodsz.

Ha ezek mellett még némi pénzt is költesz hirdetésre, az már maga a Kánaán.

Hogyan kell ezt csinálni?

Ügyfeleinknél, akiknek szöveget írunk, azt látom, hogy bő 30 évvel az Internet elindulása, és bő 15 évvel a hazai elterjedése, és bő 10 évvel a mindent felülmúló penetrációs arány megvalósulása után is azt hiszik, hogy egyetlen weboldallal kipipálták mind az értékesítést, mind a marketinget.

Sok pénzt fektettek bele, főleg, hogy a szöveget is mással íratták meg – például velünk –, ennek ellenére nulla az eredmény.

MIÉRT???

Mert egyetlen kis pont az Internet nagy kivetítővásznán, az bizony fel se tűnik. Az nem tényező.

De minél több kis pontod van, annál jelentősebb a hatásod a világban is, meg a vevőid kis világában is.

Így kell elérni, hogy sok-sok kis pontot te fedj le a nagy kivetítővásznon:

• Saját weboldal, rendszeresen frissülő tartalommal, például bloggal – ez oké, gondolom ezt már ezerszer túlragoztuk, már te is álmodból felébredve is ezt fújod.
• Facebook oldal – utálom a Facebookot, mint tudod, de ha tereli az embereket, akkor legyen! Ha lehet, legyenek rajta automatizált elemek – pl. feliratos képek, vagy a friss tartalmak behívása a blogból –, hogy ne kelljen naponta 5-6 alkalommal manuálisan foglalkozni vele.
• Instagram profil – ha tudsz képeket használni a látogatóvonzáshoz, akkor legyen, de ha nem tudsz ezzel erőt mutatni, akkor inkább ne görcsölj rá erre, mert az erőltetett képes kommunikációt nem fogják jó néven venni az emberek. Milliárdos cégeknek NINCS instagramjuk, nem kötelező elem ez a sikerhez.
• Külön blog, valamelyik blogszolgáltatónál – pl. blog.hu. Ide érdemes olyan tartalmakat tenni, amik máshol nem szerepelnek, és kifejezetten érdemes a pontokba szedett tippekre, számokkal operáló címekre alapozni a kommunikációt. Minden cikk elején-közepén-alján legyen ott, hogy hol találnak hasonló, elképesztően érdekes tartalmakat, és ezzel máris viheted őket a saját weboldaladra.
• Youtube csatorna – hasznos tartalmak a vevők és potenciális vevők számára, természetesen nyilvános videókkal. Csak a képzelet szab határt annak, hogy mennyi féle tartalmat lehet megjeleníteni itt. Akár olyat is lehet, hogy felolvasod a legjobb cikkeket, felveszed a hangot és videóként, egy borítóképpel felteszed a youtube-ra. Vannak, akik hallgatni jobban szeretik a tartalmakat, mint olvasni (pl. utazás közben).
• Spotify – zenei és egyéb hangalapú tartalmak gyűjtőhelye, elképesztő méretű saját felhasználótáborral. Ha már van hanganyagod, ide is érdemes feltölteni.
• Soundcloud – dettó ugyanaz, csak nem zenére van kihegyezve.
• Scribd – a cikkeket pdf formátumban, lábléccel ellátva, márkásítva szépen fel lehet tölteni ide is, hogy akik szeretnek letöltögetni, megtalálják itt is a tartalmakat.
• Interjúk mindenfelé: nagyon sok weboldalnak van szüksége interjúkra, jelentkezz bátran (pl. az ihirek.hu szerkesztők is imádják, ha valaki interjúra jelentkezik náluk)! Az interjúnál ne várd el, hogy full marketinges lehet, vagy nyomhatod benne az értékesítési szövegedet, de egyébként is legalább két legyet üthetsz vele egy csapásra:
  a.) Ez reklám megjelenési lehetőség.
  b.) Keresőoptimalizálásra is csodálatos, mert ha linket kérsz a tartalomból a saját weboldaladra, azt a Google imádni fogja.
  c.) A kérdések alapján teljesen más szempontok szerint is végiggondolhatod a saját vállalkozásodat. Antall József annak idején egy jubileumi interjúra Havas Henriket jelölte meg újságírónak, és amikor megkérdezték tőle, hogy „jesszus, miért pont őt, aki halálra fogja szekálni a kérdéseivel?”, akkor a miniszterelnök így válaszolt: azért, mert inspirálnak a kérdései. Na, ez államférfihez méltó megszólalás, és az igazán tökös cégek is így gondolkodnak.

Na, ha ezt a 9 lépést végigveszed, máris lesz egy multiverzumod az interneten, amit kedvedre bővíthetsz.

Felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e mások FB oldalán, mások Instagramján megjelenni, például influencerekén. Szerintem nem. A közösségi tartalmak a pillanatnak szólnak, az érvényességük is csak pillanatnyi. Inkább a tartós, hosszú távon is működő, örökre megmaradó megjelenésekre alapozz először, aztán ha már ezek kifújtak, akkor jöhetnek az influencerek.

Jó munkát!

Vidi Rita

Posted on: 2020-11-20, by : Vidi Rita