Az online kommunikáció alapja a szöveg. Látjuk igen, hogy tombolnak a videók és a vicces képek is mindent visznek, de ha valóban el akarunk mondani valamit, ha valóban akarjuk is, hogy a befogadók azt hámozzák ki a mondanivalónkból, amit mi akarunk, továbbá el is akarunk adni, értékesíteni akarunk, akkor kötelező, hogy jó hirdetési szövegekkel és jó reklámszövegekkel dolgozzunk. Milyenek ezek? Milyen a jó hirdetési szöveg? Milyenek a jó reklámszövegek? Ezernyi válasz létezik erre a két kérdésre, de mondom a lényeget: A jó hirdetési szövegek és a jó reklámszövegek MŰKÖDNEK! Nem számít a stílusuk, a szavak megválogatott, magas minősége, nem számít a mondatszerkezetek tökéletessége, a lényeg, hogy működjenek! Vagy neked eddig más elképzelésed volt erről? Valahol máshol mást hallottál erről? Hát miért nem ide jöttél először? :) (by Hofi). A jó hirdetési szövegek lehetnek hosszúak, rövidek, tegezhetnek, magázhatnak, beszélhetnek tőmondatokban, de alkalmazhatnak barokkosan cirkalmas, hosszú, bekezdésnyi mondatokat is. Mindegy! A lényeg, hogy termelje az ügyfeleket! Reklámszövegek Azok a szövegek, amikkel konkrét terméket vagy szolgáltatást közvetlenül is népszerűsítünk. A reklámszövegek közvetlen fő célja a nagyobb érdeklődésgenerálás és a több ügyfél közvetett megszerzése. A reklámszöveg reklámozhat ingyenes dolgokat is, például feliratkozást, de akár nagyon drága termékeket is, mint például ingatlant vagy luxusautót. A…
Praxisunkban rendszeresen írunk álláshirdetés szövegeket, amik nagyon hatékonyan működnek, a megbízó cégek eddig 100%-ban megtalálták a pozícióra az alkalmas jelölteket, és az állások gyorsan be is lettek töltve. Most röviden megmutatom, milyen séma és metodika alapján dolgozunk, ezek alapján te is megpróbálhatod, ha nem is megírni, de összerendezgetni a gondolataidat, aztán majd megírjuk már mi a szöveget :). Álláshirdetés szövegnél végiggondolandó A pozíció Mi a pozíció, amire várjuk a jelentkezőket, mi lesz a konkrét feladat, van-e már munkaköri leírás, van-e elképzelés a tökéletes jelöltről, milyen pozíció lesz fölötte (kinek tartozik majd elszámolással, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat), neki milyen jogkörei lesznek, fog-e munkáltatói jogokat gyakorolni, vezetői pozíció-e, stb. mit várunk el a jelölttől (végzettség, készségek, tapasztalat), mit jelölünk meg előnyként (hosszabb vagy többszörös tapasztalat, jogosítvány, beszélt nyelvek, stb.) Hogyan fog kinézni a napi rutinja? Hogyan zajlik a munkavégzés? Munkaidő beosztása hogyan fog kinézni? Próbaidő keretei hogyan vannak meghatározva? Amit adunk és biztosítunk számára Nyilván be lehet kérni – be szokták – a bérigényt, de mégis milyen szám van a fejünkben erről? Mennyit fogunk tudni adni neki? (Nem kell kiírni, de ez legyen meg fejben!) Cafeteria, béren kívüli juttatások? Eszközök, telefon, autó, stb.? Kap-e képzést a belépés után, milyen továbbképzési lehetőségeket…
Már a címnél és az első szavaknál eldől minden: vagy érdekli az embereket amit közölsz, vagy magasról tojnak rá. Ez ennyire sarkosan egyszerű. Vajon mi érdekelheti annyira az embereket, hogy vegyék maguknak a fáradságot és rákattintsanak a linkre, ami a weboldaladra visz? És vajon utána, miután átjutottak az oldalakra, mi érdekli őket annyira, aminek a hatására nemcsak a címet olvassák el, hanem tovább is haladnak az olvasással és az információ befogadásával? Mi érdekli őket annyira újságolvasás közben, hogy az ott megjelent hirdetésedre oda figyeljenek végre? Klasszikus aranyszabály, hogy mindenkit érdekel az, ami vagy róla szól, vagy olyasmiről, ami konkrétan ott van a fejében (akkor is, ha ő egyébként azt nem is akarja). A mai napon - avagy idén - például elsöprő mértékben érdekli a társadalmat a koronavírus. Ez átmeneti érdeklődés, ami most csúcsosodik az internetes keresésekben, és persze lesz még ebből pár hónap, mire lecseng a dolog, és aközben minden embernél más-más ütemben, de visszakúsznak a gondolatokba a saját, tényleges problémák, saját egyéni érdeklődésre alapuló információ-keresések. Értelmes embereknél persze a saját gondolatok előrébb sorolódnak fontosságban a híreknél, de az ember nem teljesen 100%-os a nap 24 órájában, pláne nem az interneten. (És akkor még nagyon eufemisztikusan fogalmaztam :)). Örök kérdés…
Ha vállalkozás, akkor szlogen – tartja a közvélekedés. Az az elterjedt nézet, hogy vállalkozás szlogen nélkül nem létezhet. Pedig de, létezhet, mint ahogy rossz szlogennel lehet sikeres a vállalkozás, és ahogy a világ legjobb szlogenje sem tudja garantálni az átütő sikert. Mi a szlogen? A szlogen nem más, mint egy nagyon leegyszerűsített, lényegi gondolat arról, amit a vállalkozás a vásárlóknak nyújt. Tökéletes szlogen a „Stop Soros”, mint ahogy a „Just do it” is. A jó szlogenek elmondják, mit nyújt a vállalkozás és mit nem nyújt, de az igazán jó szlogenek értékrendet is közvetítenek egyúttal. A jó szlogenek gyakran évekig készülnek, csiszolódnak, formálódnak, míg elnyerik végső, tökéletesnek tekinthető formájukat. Anélkül, hogy Ádámtól és Évától kezdeném a sztorit, továbbá anélkül, hogy akadémiai székfoglalót tartanék a témában, sorra veszem a leggyakoribb tévhiteket a szlogenekkel kapcsolatban, és remélhetőleg az olvasás végére sikerül majd tisztázni azt, hogy miért van szükséged szlogenre, milyen szlogenre van szükséged, és milyenre nincs. Szlogen Tévhit 1 „Minden vállalkozásnak kötelező, hogy legyen szlogenje, akkor is, ha az suta, buta, vagy nem működik.” – Ez óriási tévedés. Csodálatos sikersztorik nőnek ki a vállalkozási termőföldből nap, mint nap, anélkül, hogy valaha lenne szlogenjük, vagy akár reklámjuk. Szlogen Tévhit 2 „A szlogen arra való,…
Ilyenkor év vége felé közeledve még azok a cégek is kötelező feladatuknak érzik, hogy személyes hangú levélben keressék meg az ügyfeleiket, akik egyébként az év többi szakában nem szoktak promóciós és/vagy értékesítési célú leveleket kiküldeni. Még a rutinos email marketingezők fejében is felmerül a kérdés: Mit írjunk a karácsonyi üdvözletünkbe? Mi legyen a karácsonyi üdvözlet szövege? Írjunk a csodásan sikeres mögöttünk levő évről? Írjunk az új vállalatirányítási rendszerünkről? Írjunk az új kollégákról? Írjunk a jövőbeni terveinkről? Írjunk a legújabb díjainkról? Írjunk arról, hogy adományoztunk az XY alapítványnak, hú de menők vagyunk? (Fricska ON) Írjunk arról, hogyan akartuk megmenteni a bolygót idén a pusztulástól azzal, hogy átálltunk újrahasznosított papírra, ahelyett, hogy egyáltalán leálltunk volna végre a papírról? (Fricska OFF) Nos, ha azt szeretnéd, hogy valóban értelme legyen megírni és kiküldeni a levelet, és az ügyfeleid valóban úgy olvassák, hogy megmelengeti a szívüket, akkor semmi ilyesmiről ne írj, amiket felsoroltam, és amik tipikusak az év végi hajrában. Egyetlen valakiről írj. Az ügyfélről. Az ő sikereiről. Az ő „mostmáraztántényleg” megoldandó bánatairól. Az ő új terveiről. Az ő új lehetőségeiről. Az ő érzéseiről. Sajnos még mindig iszonyatosan sok cég használja a marketinget arra, hogy önmagát fényezze, így a karácsonyi üdvözlet szövege sem más, mint…
Sokszor előfordulhat az egy weboldal életében, hogy a cikkeinél szükséges a tartalom frissítése. Vagy azért, mert az idők során túlságosan sok hasonló tartalom jött már létre, és szeretnénk kitűnni a sokaságból, vagy azért, mert az analitikai adatok alapján arra a következtetésre jutunk, hogy ideje lenne a fejlesztésnek. Ez a feladat a szövegírás egy speciális szakmai fogása. Hogyan variáljuk meg a tartalmat úgy, hogy a minőség biztosan növekedjen? A megoldás pofon egyszerű, és két lépcsős. Nem mondom, hogy nem kell vele dolgozni, de vért izzadni biztosan nem szükséges, mert csak hagyni kell a kreativitást kibontakozni. Bővítés A weben minden tartalomra ráférhet egy jobb, hatékonyabb felütés, de akár egy frappánsabb, érdekesebb lezárás is, mint ahogy a köztes részeknél a mondatok bővítése, stílusosabbá tétele. Első nekifutásra én a változtatni kívánt tartalmak elejére, a közbülső bekezdések és a lezárás bővítésébe, átalakításába tennék plusz energiákat. Minden félbehagyott, túlságosan rövid gondolatot kerekké kell igazítani, és esetleg új szempontokat is meg lehet villantani, amik elterjedtek, de eddig még nem tárgyaltuk. Ezzel a tartalom minősége biztosan javulni fog, és struktúrájában, tehát felépítésében még lehet, hogy hasonlatos lehetne más tartalmakhoz, de mélységét és hasznosságát tekintve biztosan magasabb színvonalat képvisel majd az olvasók számára, mint a korábbi, vagy a másoknál…
Csak az hibázik, aki csinál is valamit – szokták mondani, de a „csinálás” előtt és után is vannak még azért dolgok, amik számítanak. A szövegírással kapcsolatban is igaz ez. Most összeszedtük a szövegírás 7 általános bűnét. Nem főbűnök ezek, amiket csak a purgatóriumban lehetne jóvátenni, de biztosan megelőzhetőek egy kis szervezettséggel, rutinnal, és a kedvenc elfoglaltságunkkal: az eszünk használatával. A szövegírást és a létrejött szövegeket rendszeresen, gyakran és rutinszerűen az online marketing szolgálatába állítva alkalmazzuk, de akár hobbibloggerek is hasznosíthatják az alábbi tippeket. Lássuk! A szövegírás 7 bűne – a RitArt értelmezése szerint Célok hiánya – avagy mi a célod a szöveggel? Nem tudod? Csak azért akarod, mert például Vidi Rita megmondta a tutit, hogy érdemes naponta blogolni-posztolni-megnyilvánulni? Mit szeretnél elérni a szöveggel? Ugye nem dísznek akarod kirakni, hanem szeretnél a végén valamiféle eredményt is? Nos, ezeket a célokat már akkor tisztázni kell, mielőtt még megpróbálnád kitalálni azt, hogy MIRŐL is szóljon, vagy épp KIKHEZ. Lehet persze célok nélkül, ad-hoc jelleggel kommunikálni és publikálni, pusztán örömből, de mi itt a RitArtnál bármennyire is imádunk írni, a parttalan fecsegésnek nem vagyunk hívei (szabadidőnkben és önkifejezési céllal novellákat, meséket, regényeket írunk, nem üzleti célú szövegeket.) Tudom, hogy utálni fogsz, de akkor is…
Te is elköveted ezeket? Magázódsz, de durván. „Tisztelt Látogatónk! Szeretettel köszöntjük Önt honlapunkon, mi azért vagyunk, hogy Ön boldogabb és elégedettebb életet élhessen, ezért arra kérjük Önt, hogy tartson velünk, és böngésszen oldalunkon minél többször és minél tovább. Ide szíveskedjen kattintani a legfrissebb cikkekért, melyeket Önnek írtunk!” – Lehet magázódni a kommunikációban, csak ne essünk túlzásokba! A tegezést is túl lehet dimenzionálni, mikor úgy néz ki a szöveg, mintha valaki az arcomba hajolna, szúrósan a szemembe nézne, és úgy közölné a tutit. Az is visszataszító, meg az is, ha minden tízedik szó az a szövegben, hogy ÖN. Ne essünk túlzásokba a megszólításokkal és a megszemélyesítésekkel! Modoros vagy, és nem gyengén. Én, Te, Ő, Mi, Ti, Ők, Ön, Nekik, Bennünket, Nálunk… Amikor a szövegben érzékeltetni akarod, hogy mennyire nagyon tiszteled az olvasóidat, akkor bizony még véletlenül is kiszalad egy-egy nagybetűvel kezdődő „Te” az ujjaidból. Ez bocsánatos bűn, de illik róla leszokni, mert iszonytatóan modorosnak hat, ha minden névmás nagybetűvel íródik. A magyar helyesírás szabályai pár éve változtak, és már több mindent lehet nagybetűvel írni, mint pusztán a mondatok első betűjét és a tulajdonneveket, de legalább arra figyelj, hogy amikor rólad van szó, a magadra vonatkozó névmásokat ne írd nagybetűvel, mert az nem más,…
A közösségi média marketing a közösségi oldalak bevonását jelenti a reklámkampányodba. Azonban a közösségi oldalak nem csak egy-egy kampány erejéig használhatók, segítségükkel az év 365 napján kedvedre elérheted vásárlóidat friss akciókkal, aktuális információkkal. A legnagyobb eredmény a Facebook marketing segítségével érhető el. A közösségi média marketing legfőbb előnye, hogy egy praktikus termék, egy új szolgáltatás futótűzként képes terjedni a média felületen. Posztjaidban fontos a jó fogalmazás és a jól sikerült fotó is! Lássuk, mely három poszttípus az, ami tarol a közösségi hálókon! Kép rövid hozzáfűzni valóval Képek posztolásával biztos a siker! Bármi legyen is a tevékenységed, biztosan akad ötleted a munkád kapcsán, ami megér egy-egy posztot! Engedd szabadon a fantáziád, ne légy mindig tárgyilagos! Posztolj képeket a legújabb termékekről és tölts fel olyan képeket is, amikor a nálad kapható termék használatban van! Egy deszka önmagában pl. elég unalmas tartalomnak tűnik, de ha megmutatod, mi minden készülhet belőlük, már egészen másképp hatnak a bejegyzéseid! Az ilyen ötleteknek biztosan lesz eredménye, hiszen feliratkozóid érdeklődnek a kínálatod iránt! Bátran tegyél fel kérdést a posztodban, (Pl. “Te örülnél egy ilyen előtetőnek?”) hiszen nem véletlen, hogy a közösségi média oldalakat gyakran kommunikációs csatornaként aposztrofálják! [caption id="attachment_231" align="aligncenter" width="700"] Ha szereted a bevételeket és a profitot számolgatni, akkor bízd ránk a szövegírást![/caption] Elgondolkodtató,…
Jó pár éve már-már mánia lett abból, hogy mindenki kattintásvadász cikkcímekkel akar operálni. Ha jól belegondolunk, tudjuk is ennek az okát: az utóbbi 5-6 évben gyakorlatilag a népesség 70-75%-a hirtelen online találta magát az okos telefonoknak és a Facebooknak köszönhetően. Ez nem magyar specialitás, ez világszintű tendencia, Afrikát, és Kína, India bizonyos részeit kivéve – ahol százmilliók élnek konkrétan áram nélkül még. Továbbá a második mondatban a Facebook szót ki lehet cserélni mondjuk orosz- vagy Kína-specifikus közösségi oldalakra. Szóval, mindenki, aki él és mozog, valamilyen szinte be van csatornázódva valami olyan felületre, ahol közzétehetjük a publikált írásainkat. És ez azt eredményezte, hogy furábbnál-furább címmegoldásokkal kell operálni, mert ugye mit lát meg először egy mezei felhasználó a FB-on… Tudom, hogy most szívesen rávágnád, hogy a címet látják meg a felhasználók először, de ez nem igaz ilyen lecsupaszítva. Ha automata posztol a blogod rss feedjéből, akkor nem a címet fogják először látni a felhasználók, hanem a leírást. [caption id="attachment_161" align="aligncenter" width="550"] Varázsszavak címekben - az automata így posztol[/caption] Természetesen, ha manuálisan osztod meg a cikkedet, olyan ajánlószöveget írsz hozzá, amilyet akarsz, és természetesen kezdheted a címmel is az ajánlást, de hát ugye ez sem egyértelmű, hogy mindig a cím van elől. [caption…
Sokan élnek abban a tévhitben, mely szerint ha webshopban értékesítünk termékeket – esetleg ritkán szolgáltatásokat –, akkor elég a termék jellemzőit leírni, a többi pedig megy a maga útján. Nos, túl sok kudarcra ítélt webshop szembesült már azzal, hogy ez így sajnos nem működik, de persze nem az első percben szembesültek ezzel, hanem akkor, amikor már az összes erőforrásukat felélték… Mondhatom ezt a saját nevemben is, nehogy azt hidd, hogy csak úgy okoskodom. Én magam is indítottam már webshopot az elmúlt 14 év során, bízva abban, hogy a termékfotók – olykor videók –, korrekt leírások, teljes körű jellemzők, és a webshopmotor azon trükkjei, hogy tudja, kinek milyen terméket ajánljon „keresztben”, majd elvégzik a munka oroszlánrészét. Már ezek, amiket felsoroltam, ezek is rengeteg erőforrást igényelnek, akkor is, ha alig pár tucat termékkel indulunk. Ezért is sokkoló azzal szembesülni, hogy valami nagyon nem működik, mert a pénz-, munka-, idő-, programozás-, árukészlet-, stratégia-befektetés ellenére nem működik a lényeg: az értékesítés. Mint talán már tudod, mi itt leginkább szövegírással és tartalomstratégiával foglalkozunk, és magyarázhatnám még hosszasan, hogy mennyire nem előremutató és nyerő stratégia az, ha csupán csak a technikai kivitelezésre helyezzük a hangsúlyt, de nem szaporítom a szót. [caption id="attachment_231" align="aligncenter" width="700"] Ha szereted…
Hogyan keltsük fel az olvasóink figyelmét akár csak néhány szóval? Te is kíváncsi vagy a látogatói forgalomgenerálás legalapvetőbb trükkjére? Na, akkor most vegyél egy nagy levegőt, és olvasd el az előző két mondatot újra, és ennek a cikknek a címét is. Ez a trükk, amit itt látsz. Sokan azt hiszik, hogy a cikkeknek jó címet adni nehéz, és külön marketinges-értékesítői-szövegírói szakértelmet igényel az, hogy olyan címekkel dolgozhassunk, amiktől özönleni fog a nép. Az, hogy mitől özönlik a nép, az nemcsak attól függ, hogy mi a cikk címe, bár mostanában ezt is szeretik túlmisztifikálni a szakértők, és nyilván vannak megoldások, amik elég jól működnek, de ezekben soha semmi misztikum nincs, sőt, mondhatnám úgy is, hogy a szövegírói munkának ez a legsablonosabb része. Persze nem mindegy, hogy hány sablonból dolgozik valaki: háromból, vagy százháromból? [caption id="attachment_231" align="aligncenter" width="700"] Ha szereted a bevételeket és a profitot számolgatni, akkor bízd ránk a szövegírást![/caption] 3 tuti tipp, hogy a cikk-címeid valóban érdeklődést keltsenek az olvasókban Kérdezz! Az írói munka mesteri szintje az, amikor nemcsak bevonod az olvasót, hanem eléred azt, hogy veled gondolkodik. Ezt hogyan lehet a legkönnyebben elérni? Azzal, ha kérdezel. Ugyanis az agy a kérdésekre automatikusan válaszokat akar: vagy megkeresi magának, vagy feltételezi, hogy…
Teljesen érthető, ha valaki magának szeretné írni a szövegeit, sőt, azt kell, hogy mondjam, hogy ez a természetes hozzáállás. Ennek több haszna is van: Ha valaki szöveget ír valamiről – főleg, ha az egy konkrét szakterülettel kapcsolatos –, akkor fejlődik azon a szakterületen akkor is, ha korábban lövése sem volt róla. Egy szakember, szakértő, szolgáltatóiparban tevékenykedő vállalkozó számára elengedhetetlen, hogy maga írja a weboldala szövegeinek egy részét, mert az által önmaga szakmai kompetenciáját is fejleszti, megkérdőjelezhetetlen szintre emelve a hozzáértését, amitől megnő az önbizalma, és ez sugározni fog az ügyfelei irányába is. A saját magunk által írt szövegeinkbe bele tudjuk vinni a személyes varázsunkat, amitől egyedivé és teljesen utánozhatatlanná válnak az írásaink, ami a márkánk felismerhetőségét javítja nagyban. A rendszeres publikálás segíti a kreativitás kibontakozását olyan módon, hogy bár minden írás egy kis láncszem, de sok-sok elkészített írás nem sok-sok láncszem összessége lesz, hanem egy komplett rendszerré fognak összeállni, olyan hatást keltve az adott piacon, amiről egyetlen statikus weboldal sem álmodhat. Szóval, magunknak írni nagy előny, és főleg kezdő vállalkozók számára szinte kötelező elem is, de még a tapasztalt öregrókák – akiknek már tele van a naptáruk ügyfelekkel – is érdemes időről-időre elővenni ezt a lehetőséget, havonta legalább egyszer. [caption…