Online Marketing Alapok 2 – Üzleti célok

Miért nem lehetett már használni az offline marketing jól bevált módszereit a neten? Mi változott az technológiának köszönhetően a marketing folyamatokban? Mit jelentenek ezek a változások?
A videóból kiderül.

 

Az online marketing

Az online marketing nem egyszerűen csak a hagyományos marketing digitalizálása, online platformokra való átültetése, hanem ahogy láttuk, az emberi gondolkodásmód változását, és az emberi kognitív folyamatok változását is kell követnie, sőt, meg is kell azokat előznie.

Az online marketing legfőbb csatornái:
– keresők
– más webhelyek
– email
– közösségi média

Az offline marketing legfőbb eszközei: tévé, rádió hirdetések, plakátok, szórólapok, újsághirdetések, kézzel fogható felületeken való megjelenés.

Az Internet nem egyszerűen a tévé, a rádió, a plakátok és szórólapok meghosszabbítása, mert az offline felületen egyszerűen másképp viselkednek az emberek, mint az online térben.

Az offline térben alanyai az eseményeknek, az online térben viszont formálói!

A sajnos nemrégiben elhunyt Sas István reklámszakember egy előadásában láttam még évekkel ezelőtt egy olyan példát, hogy egy világmárka kitalálta, hogy hogyan fogják letarolni a net világát majd, egy nagyon szép és nagyon látványos, megkapó kis reklámfilm sorozatukkal.

El is készült a reklámfilm sorozat, jópár millió dolláros költségvetéssel, majd elkezdték még további dollármilliókból terjeszteni azokat.

Nos, a dolog nem úgy sült el, ahogy ők várták. Merthogy ők azt várták, hogy a felhasználóknak, avagy az internet népének majd annyira tetszenek ezek a filmecskék, hogy boldog-boldogtalan megosztja majd őket. Joggal várták el persze, hiszen rengeteg munkát és pénzt tettek bele.

De az internet népe nem osztotta ám meg a reklámfilmeket.

Hanem újraforgatták azokat, és elmémesülve, kifigurázva juttatták el ismerőseiknek.

Az egész kampány eredménye az lett, hogy míg az eredeti reklámfilmeket összesen látták 800-900ezren, addig ezeket a mémvideókat és mémképeket többtízmilliónyian.

Minden marketinges álma az, hogy az, amit kommunikál, az úgy terjedjen tovább, ahogyan ő azt eltervezte. Senki ne figurázza ki, senki ne gondolja tovább, senki ne akarja a saját művészi önkifejezésének alapjává tenni. A közönség legyen szíves azt észrevételezni, befogadni, és a hatására szépen sorban vásárolni!

Mikor változott meg mindez és hogyan?

A 2005-2006-os év volt nagy vízválasztó az internetes kommunikációban, mert akkor kezdett elterjedni az úgynevezett web2.0 (ejtsd: webkettőpontnulla).

A web1.0 – tehát a net első verziója – úgy nézett ki, hogy aki értett a webprogramozáshoz, és létrehozott valamilyen weblapot, akkor azt alapvetően állandóra, tehát statikusra tervezte, és a látogatóknak semmi más dolguk nem volt, mint befogadni az ott lévő információt, és vagy elégedetten, vagy elégedetlenül tovább-ballagni.

A közlők-létrehozók nagyon kevesen voltak a netező közösségen belül, a befogadók pedig arányaiban jóval többen. Akkoriban már léteztek a klasszikus hírportálok, amik 24 órán belül akár többször is frissültek, vagy épp úgy közvetítettek eseményeket, mintha élő műsort néznél, csak éppen akkor még csak szövegben – az Index Percről-percre rovata már akkoriban is létezett –, de ezek olyan technikai felkészültséget igényeltek, ami csak kevesek kiváltsága volt.

A 2000-es évek elején elkezdtek olyan megoldásokkal kísérletezni a programozók – talán még emlékszel, a számítási és tárolási kapacitás évről-évre duplázódik –, hogy a felhasználók ne csak a cseteken szólhassanak hozzá a dolgokhoz, hanem akár cikkeknél is. Továbbá ha valaki érez magában hozzá kedvet, akkor hadd publikáljon egyedileg, és ahhoz a kedves közönség hadd fűzze hozzá a saját véleményét, mondanivalóját.

Ekkor jött el a blogok aranykora. A blog annak idején, mint internetes napló kezdett elterjedni, és sokan az önkifejezés fő eszközeként használták, de nagyon gyorsan rátaláltak a lelkes üzletemberek is, és elindult világhódító útjára úgy, hogy lassan 15 éves kora ellenére, ebben a folyamatosan megújuló világban még mindig nincs alternatívája.

A blogok lényege:

• Arra vannak technikailag kitalálva, hogy mind az állandó, mind a folyamatosan frissülő tartalmak könnyedén felvihetőek és szerkeszthetőek legyenek. Klasszikusan mindig a legfrissebb tartalom van felül, a blog tetején. Ez óriási fegyvertény egy olyan világban, ahol az információról korábban nehéz volt megállapítani, hogy vajon mennyire időszerű az olvasás pillanatában.
• Alapvetés, hogy a látogatók ne csak passzív szemlélői legyenek a dolgoknak, hanem tevékenyen részt tudjanak vállalni a tartalom színvonalának emelésében, mégpedig az építő jellegű hozzászólásaik által.
• Közösségszervező ereje van a blogoknak az által, hogy nemcsak a közlővel tudnak kommunikálni az olvasók, hanem egymással is, hiszen egymás hozzászólásait is látják! Rengeteg barátságot és üzleti kapcsolatot kötöttem olyanokkal, akiket blogok kommentszekcióiban ismertem meg. Először beszélgettünk, eszmét cseréltünk, később pedig találkozókat szerveztünk, aztán volt, amiből barátság is lett.

A blog rengeteg újítást hozott el a net világába, én azt gondolom, hogy az volt az eddig ismert Internet aranykora: 2004-2008 körül.

A trollok ezer arca

Ahogy megjelent a neten a szabad kommunikáció technikai vívmánya, azonnal megjelentek az úgynevezett trollok. Akik azért avatkoznak bele netes párbeszédekbe, hogy csinálják a feszkót. Annak idején az ilyen trolloknak nagyon jól leírható természetrajza volt: éppen unatkozó, frusztrált emberek, akiknek abban a percben nincs jobb dolguk. Lehet, hogy a való életben érte őket sérelem, lehet, hogy a neten, de igyekeznek kiadni magukból. Általában 20-30 év közötti férfiakról beszélhettünk annak idején. Nem egyszer személyesen is volt szerencsém igazi trollokkal találkozni a netes közösségek való-életbeli találkozóin, és bizton állíthatom, hogy ugyanolyan normális, értelmes és szimpatikus emberek voltak, mint bárki más, akit a netről kedveltem meg. Ezek a fiatal troll-srácok általában szerelmi csalódás, vagy valamilyen munkahelyi probléma után érezték azt egy-egy este, hogy garázdálkodniuk kell, hogy kiadják magukból a feszültséget, vagy másokon vezessék azt le. Ők is emberek voltak, és kivétel nélkül mindegyiküknél ez csak átmeneti „elmezavar” volt, ami kezelés nélkül el is múlt.

Ez elő is vetítette a mostani pokoli jelenséget.

Ugyanis ma már bárki lehet troll. Te is, én is. Nem kell hozzá túlságosan nagy sérelem, mint anno kellett ezeknél a srácoknál. Elég az, ha lefagy valakinek a mobilja, és utána fúriaként pörög végig a neten, és üt-vág bárkit, aki éppen szembejön vele.

Elég az, ha elolvas egy rossz hírt valahol – ami jó eséllyel álhír egyébként –, vagy egyetlen hozzászólást félreértelmez, és máris vaskos anyázásba fordul a dolog.

Csakhogy mivel ezeknek a troll-jelenségeknek nincs konkrét kiváltó okuk, ezért kezelni sem lehet ezeket. De nemcsak ez a baj. Az is probléma, hogy a trollkodás tényleg nagyon hatékony, ezért politikai kampányokban, és mások lejáratására is kiválóan lehet alkalmazni.

Hogy nem etikus? Sőt, mocskos és gonosz? Érdekel az valakit ma még? Az elszenvedőket igen. De a trollkodást elszenvedők hogyan oldják a saját frusztrációjukat? Igen, trollkodással.

Mivel bárkiből lehet troll, belőlem és belőled is, ezért egy külön tanácsom: ha bármikor is úgy éreznéd, hogy jól be kell olvasnod a neten valakinek, vagy vehemensen kellene okoskodnod bárhol a weben, akkor azonnal kapcsold le a géped/telefonod, menj el a villanyórához, kapcsold le az áramot is, hogy még véletlenül se legyen semmi, amivel netközelbe kerülhetsz, és menj el sétálni, vagy csak állj az ablakhoz és bámulj ki a természetbe (a városi közeg is természetnek minősül ilyenkor).

Egyél-igyál, aludj egyet, és el fogod felejteni, hogy trollkodni akartál.

A trollkodás ugyanis pusztítja a trollt, tehát az elkövetőt. Lassan 20 éve, hogy napi rendszerességgel internetezem, de ha be kell szólnom valakinek, az egekbe szökik a pulzusom, és kattog az agyam, leállíthatatlanul. Ehhez nem lehet hozzászokni, ez teljesen ellentmond az evolúciónak, hogy ilyen helyzetekben kell tartósan működnünk, tehát nem szabad tartósan ilyen állapotban lennünk.

Meg kell ettől szabadulni.

A trollok is tudják ezt, ezért a legújabb trendek szerint például a politikai trolloknak az a feladatuk, hogy elvegyék mindenki más kedvét attól, hogy a politikával foglalkozzanak. Maximális kiábrándultságot gerjesztenek, sikerrel.

Még nem tudom, hogy ettől hogyan tud megszabadulni az emberiség, de ezekkel a folyamatokkal is tisztában kell lenned, hiszen a te vállalkozásoddal is előfordulhat, hogy bárki – ismétlem: bárki! – nekikezd nálad trollkodni. Az ilyenekre az a legjobb gyógyír, hogy azonnal le kell őket tiltani az oldalról. Beszélgetni, meggyőzni akarni, kideríteni a problémájuk okát… ezek mind-mind pénzpocsékoló és időrabló tevékenységek, ráadásul eredménytelenek is.

Ha közszereplő vagy, és az a dolgod, hogy elgereblyézd a trollokat, akkor az még építheti is az imázsodat. De ha vállalkozás vagy, akinek ugyebár mi is a legfőbb két feladata – 1.) új vevők, 2.) fejlődő folyamatok –, akkor foglalkozhatsz a trollokkal? Kategorikusan nem.

De ezek után a szükségesen rosszízű témák után menjünk most már végre előre!

Az üzleti céljaid

2010-ben könyvet írtam a célok kitűzéséről és azok eléréséről, Hogyan váltsuk valóra vágyainkat? címmel. Ez olyan könyv, hogy sokan sírnak rajta, pedig esküszöm semmi ilyesmi célom nem volt vele. De tudod, amikor szembesülsz azzal, hogy akár évtizedekig is mások életét élted, az azért meg tudja ríkatni az embert. De persze a lényeg az, hogy ha már felderítettük a problémát, akkor már tudunk is rajta segíteni azzal, hogy megoldjuk, vagy úgy, hogy elengedjük.

Ami számomra az elmúlt években nagy felismerés volt – mint a célkitűzés téma szakértőjeként –, hogy bár az embereknek vannak céljaik, de többnyire azokat másolják másokról. A közösségi oldalak hatásaként ez már rémületes kereteket öltött, gyakorlatilag alig ismerek olyan fiatalt, aki ne akarna Instagram-sztár lenni…

Néhány éve a bakancslista-cél söpört végig a neten, most meg arról ábrándoznak emberek, hogy elismert youtuberek akarnak lenni.

Nincs is ezekkel semmi gond, főleg, hogy napról-napra változik a helyzet :).

De azzal már igen is gond, van, ha egy vállalkozásnak fogalma sincs arról, hogy KONKRÉTAN mit akar.

– Sok pénzt.

– Sok vevőt.

– Hírnevet.

– Forbes interjút.

– Irigykedő pillantásokat a rokonoktól.

Ezek fontos célok és fontos motivációk. De ezektől sem több vevőd, sem nagyobb hírneved nem lesz.

Ugyanis a célok olyanok az üzletben, hogy nem árt nekik egy keret.

– A következő negyedévben szeretnék 20 új vevőt, és a korábbiak közül 10 visszatérőt.

Ez jó cél!

Van, akinek évente 20 új vevő a célja, de megelégszik 15-tel is, de a többség nem a nagyvállalatokra és állami cégekre lő, tehát biztosan más számokkal és más időintervallumokkal kell dolgoznia, mint a mondat elejében lévő példában.

Akár online marketingezel, akár nem, a következő lépéssor kulcsfontosságú lesz a vállalkozásod sikerét tekintve:

Célok -> tervezés -> kivitelezés -> mérés -> korrekció

Célok

Tudnod kell, hogy mit akarsz, de nemcsak a te fejedben kell ennek léteznie, hanem mindenki számára nyilvánvalóvá kell válnia, mármint azok számára, akiket beavatsz. Például örök életedre magányos partizánként kell majd működnöd, ha csak a fejedben léteznek a számok (vagy épp számok sincsenek), és nem tudod azt átadni egy programozónak, vagy egy asszisztensnek, aki le tudja venni a válladról a napi rutinmunkákat.

A jó célok az üzletben számszerűsítettek, jövőbemutatóak, és fix időintervallumhoz köthetőek, de akár még fix csatornához (forráshoz, költséghelyhez) is.

Az online marketingben vannak olyan megoldások – például a keresőoptimalizálás –, amiknél az eredmény megjelenése 9-10 hónap múlva lesz várható, de 9-10 hónap az online világban iszonyatosan hosszú, tehát nem tűzhetsz ki olyan célt, hogy „egy év múlva 1000 látogató naponta az oldalon”.

Mert ez még nem mond semmit a hogyanról, és a lépéseket sem hordozza magában, ráadásul olyan kérdéseket is felvet, hogy „Miért pont ezer? Miért nem tízezer?”

Lehetséges, hogy nincs konkrét számod a célról, de van konkrét szám a jelenről. Most van napi 12 látogató az oldalon. Ez nyilvánvalóan kevés, hiszen ők még nem vásároltak semmit, és ha ez így marad, nem is várhatod, hogy valaha bárki is vásárolni fog. Ezért aztán ennél több kell.

De mennyi kellhet? Mennyi legyen? Szuper az 1000 látogató naponta, de ezt mennyi idő alatt lehet elérni? Mennyi tartalom, hirdetési összeg, és több csatornás letámadás kell ahhoz, hogy a 12-ről eljussunk az 1000-re?

És oké, látogatók. De hogy a bánatba lesz belőlük pénz? Nem lehet üzleti cél a sok látogató, mert inkább akkor legyen vevőszám célozva, vagy bevétel/forgalom összege, ne pedig pusztán a látogatók, akikből azért még bármi lehet!

Az üzleti célok tényleg üzleti eredményekre közvetlenül befolyással bíró adatsorok legyenek, ne pedig az online marketing szemellenzője, a látogatószám!

A céloknak nem árt reálisnak is lenniük, és ha például negyedévben gondolkodsz, akkor még havi bontást is megtervezni, mert mindennek van egy felfutási ideje.

Az online marketingben az egy hónapos és a negyedéves részcél kitűzés szuper elgondolásnak tűnik, és ezt csak olyan esetekben kell alkalmaznod, amikor több szálon is kell működtetned a dolgokat.

Mindenképp ilyen célokra lesz szükséged, amikor valaki már besegít a munkába, és konkrét eredményeket vársz el tőle. Nemrég konzultáltam egy startup csapat vezetőjével, és mivel nekünk akarják kiszervezni a szövegírást, ahhoz, hogy a tartalomstratégiában tanácsokat tudjak adni, és a tartalmat meg tudjuk tervezni, ahhoz én is feltettem a kérdést az ügyfélnek:

– Mi az üzleti cél a következő negyedévre és összességében a következő évre?

És megválaszolta, azonnal, kapásból, fejből!

Na, ez tökéletes kiindulási alap.

Ha bizonytalan vagy, hogy reális-e a célod, nem lősz-e túl messzire, akkor kérdezz meg róla valakit, vagy próbáld kinyomozni a konkurenciádnál – vagy a példakép-versenytársnál –, hogy ők milyen számokkal dolgoztak akkor, amikor ott tartottak, ahol most te tartasz.

A cél mindig a MIT akarunk, HOVA tartunk  és MIKORRA kérdésekre válaszoljon!

Tervezés

Ha megvannak a célok, akkor meg lehet tervezni – fel lehet vázolni –, hogy hogyan fogjuk azokat elérni. Egyszerre több különböző, és több, összefüggő célunk is lehet, érdemes mindhez külön kis haditervet összerakni, mert ez abban is segít, hogy ha túlságosan irreális a cél, akkor a tervezés során arra előbb-utóbb fény derül.

A tervezés a HOGYAN? kérdésre válaszol. Hogyan fogunk eljutni a célokhoz? Milyen lépéseken keresztül? Ki fogja csinálni? És így tovább.

Minél részletesebb a terv, annál könnyebb kivitelezni, de a túl részletes tervnek van egy olyan hátulütője, hogy könnyű megborulni azon, hogy ha egy-egy lépést nem úgy csinálunk, mint ahogy terveztük, vagy épp nem úgy alakulnak a dolgok. Na, ezt szépen el kell engedni.

Ha bizonytalan vagy, hogy jó-e a terved, akkor egyrészt ellenőrizd le a cél ellenőrzésével, hogy jó irányba gondolkodsz-e, másrészt a következő mérföldkő segíteni fog tisztába tenni a kérdéses részeket.

Kivitelezés

Semmi másról nem szól ez a részegység, mint a csinálásról. Ahogy a puding próbája az evés, úgy a terv próbája is a csinálás, a kivitelezés.

Mivel a tervezésnél megtervezted, hogy hogyan fogod csinálni, itt már nem kell agyalni. Amit kitaláltál, azt végre kell hajtani és kész.

Mérés

Ez az a fázis, ahol leellenőrzöd, hogy végül is elérted-e a célt. Ha például letelik az időintervallumnak kitűzött negyed év, akkor fogod szépen a kis statisztikákat és adatsorokat, és megnézed, hogy mi és hogyan teljesült. Csinálhatsz külön táblázatot is, hogy Terv -> Tény.

Pirossal lehet jelölni a táblázatban azt az eredményt, ami nem érte el a tervet, és kékkel azt, ami elérte. A vizuális megjelenítés sokat segít abban, hogy az egész folyamatot jobban átlásd.

Egy külön oszlopban – a Tény után – az eltérés mennyiségét vagy minőségét is jelölheted. Pl. ha 25 új vásárlót akartál, és csak 24 lett végül, akkor pirossal jelenik meg ez a táblázatban, de ha mellé csak annyit kell írni, hogy -1, az azért nem ugyanaz, mint a hússzal kevesebb vevő…

Ugyanez a pozitív irányba való eltérésnél megjelenhet +jelecskével. A multik is ezt használják az eredmények prezentálására, hidd el, ha milliárd dolláros cégeknek jól beválik ez a megjelenítés, akkor neked is hasznos lesz.

Korrekció – finomhangolás

Ha minden eredmény megvan, akkor jöhet a következtések levonása, tanulságok elkönyvelése, és az új célok kitűzése, és hozzá az új terv, immáron a tapasztalatok által finomhangolva.

Ha például a mérésnél az összes eredmény mínuszban volt kicsit, akkor a következő negyedévre picit óvatosabban is kitűzheted a célokat, de ha a tervezés és kivitelezés során új dolgokra csodálkoztál rá, amiket ebben a folyamatban még nem tudtál kihasználni, a következőben viszont már igen, akkor meg lehetsz picit bátrabb.

Mivel te jó eséllyel nem tartozol senkinek sem számadással a saját üzleti eredményeiddel kapcsolatban, ezért az esetlegesen folyamatosan pirosba forduló adatoktól sem kell kétségbe esni, de azért az is egy fejlődési folyamat a vállalkozásban, ha előre felé haladsz, nem pedig hátra – tehát ha nem akarsz frusztrált lenni, akkor úgy tűzd ki a következő célokat, hogy azok jó eséllyel kékek legyenek.

SWOT analízis

A célok meghatározásában és a tervezésben is nagyon nagy segítségedre lehet a SWOT analízis.

A SWOT egy mozaikszó, amely az erősségeket (Strengths), a gyengeségeket (Weaknesses), a lehetőségeket (Opportunities) és a veszélyeket (Threats) foglalja össze.

Kérdezd meg önmagadtól:

Miben vagyunk mi jók? Ezek az erősségeid.

Mit csinálhatnánk jobban? Ezek a gyengeségeid.

Hogyan tudnánk növekedni, változni és fejlődni? Ezek a lehetőségeid.

A cég belső viszonyait és a külvilágot tekintve mi az, ami negatív hatást gyakorol/gyakorolhat ránk? Ezek a veszélyek.

Nem kell közgazdászt hívni ezek végiggondolásához, de minden nagy célkitűzés előtt – a negyedéves célkitűzés is nagy célkitűzés – érdemes ezeket végigzongorázni. Ugyanis ezek is változnak, ahogy fejlődik, változik, növekszik a céged, ahogy jönnek az eredmények.

A rendszeresen elvégzett SWOT analízisek kézzelfoghatóan megmutatják, hogy fejlődik-e a céged, vagy stagnál. Ugyanis, ha éveken keresztül nem változnak a válaszok, akkor stagnálás van. Ha csak a gyengeségeid gyarapodnak, akkor romlás van. Ha csak a veszélyek köre bővül, az sem jó hír. Ha a lehetőségek és az erősségek tekintetében van fejlődés, az tényleg fejlődés.

Ennek a négyesnek a harmóniája nagyon fontos. Például sokan nem tudják, hogy azzal, hogy növekszik a cégük, a veszélyek is növekednek, hiszen egy jól menő vállalkozásnak sokkal több iriggyel és rosszakaróval kell szembenéznie, mint egy éppen haldokló cégnek… Tehát, ha minden szuper, és csak a veszélyek nem növekednek, akkor nem vettél észre valamit, ami pedig biztosan fenyeget.

USP – Egyedi értékesítési sajátosság

 

Meg kell határoznod egyedi értékesítési sajátosságodat – azaz a USP-t – Unique Selling Point –, mert ez az, ami egyedivé tesz téged majd az online versenyben.

Arra a lényeges kérdésre kell válaszolnod, hogy miben vagy különleges, ami megkülönböztet a versenytársaktól? Ehhez a versenytársakat is ismerni kell persze.
Tényleg különleges vagy, vagy csak azt gondolod? Mindenképp különlegesnek KELL lenned, mert az a különlegesség lehet a kommunikációd alappillére.

Mi lehet különlegesség? Mi az a plusz, amit csak te tudsz nyújtani az ügyfeleknek, mert mindenki más számára kínlódás, macera és veszteség lenne annak bevezetése?

Ahhoz, hogy ezt kitaláljuk, ismerni kell az iparágat, és a konkurenseket. Mi a sablon berendezkedés az iparágban? Például, ha kávézód van, és a környéken sehova se lehet bevinni a kutyákat, akkor az egy különlegesség lehet, hogy hozzád viszont igen, sőt, külön kutyasarok is kialakításra kerülhet, egy tál friss vízzel, és különböző jutalomfalatokkal.

Nem kell csak a kutyásokra céloznod, de rájuk IS lehet, és a nemkutyások felé is üzenheted azt, hogy „mi annyira szeretjük az embereket, hogy még a kutyák is örömmel járnak ide”.

Persze, lesz egy-két kutyaszőr allergiás, aki majd elszontyolodva megy el a kávézód előtt, de számukra meg lehet egy kis teraszt fenntartani, ahol ki van táblázva: ez garantáltan kutyamentes övezet, félősöknek, allergiásoknak.

Mindent lehet és bármit. Bármiből lehet előnyt kovácsolni, amit mások nem csinálnak, mert nem érdekli őket, eszükbe sem jut, vagy – a példánál maradva – pont lesajnálják a kutyásokat, meg a kutyákat is. (Egyébként vannak boltok, ahonnan még a babakocsikat is kitiltották…)

Online felületeken is meg lehet találni a különlegesség lehetőségét. Engem például az ügyfeleim neveztek el dogmagyilkosnak. Örömmel köszöntem, és azóta is használom :).

Lehet, hogy te nem veszed észre, hogy miben vagy különleges, ez esetben nem árt az ügyfeleket, barátokat, olvasókat, látogatókat megkérdezni erről, vagy épp arról, hogy mit rühellnek máshol ;).

Összefoglalva

Nemcsak a marketing és az üzlet felülete változott át offline-ból online-ba, hanem változott vele a stratégia is.

Akár online marketingezel majd végül, akár nem, a Célkitűzés – Tervezés – Kivitelezés – Mérés – Korrekció ötösét mindig, minden nap használnod kell. A SWOT analízist és az USP-t pedig időről-időre érdemes felülvizsgálni.

Posted on: 2020-07-08, by : Vidi Rita