Szövegírás tévhitek
A szövegírás rendes kis iparággá nőtte ki magát az elmúlt 5-10 évben, hiszen egyre több vállalkozás és szervezet ismeri fel, hogy a neten is a szöveges kommunikáció a leghatékonyabb és leginkább hatást gyakorló online marketing eszköz.
A szövegírás szakmája
A szövegírás szakma. Az ember eleve jó alapokkal születik ahhoz, hogy szövegíró legyen, és egy kis alapozó képzéssel, a lényeges összetevők rendszerbe szervezésével, gyakorlással és egyre mesteribb kivitelezéssel bárkiből lehet szövegíró, persze csak úgy, ha szövegíró is akar lenni. Vannak az istenadta tehetségek is, de ők általában nem szeretnek másoknak szöveget írni.
A szövegírás, mivel szakma és tanulható is, ezért ennek is vannak bevált és kevésbé bevált trükkjei, tényei és tévhitei. Ezek kellenek is minden szakmában, hogy megadják a kellő kereteket.
Most 11 szövegírási tévhitet mutatok meg neked, hogy a jövőben akár te magad írod a szöveget, akár valaki mással akarsz szöveget íratni, tudd, hogy milyen gondolatmenetek mentén tarthatod a helyes úton a folyamatot!
Szövegírás tévhit 1 – A stílus a minden
Hát ez nem igaz. Sok szövegíró gondol magára művészként, amiben sok igazságuk is van, csakhogy a szövegírás önkifejező mivoltján túl azért vannak még magasabb rendű szempontok is, például, hogy információkat juttassanak a kedves olvasó agyába. A leginkább művészként funkcionáló szövegírók túldimenzionálják a stílus kérdéskörét, és úgy igyekeznek magas színvonalú szöveget alkotni, hogy közben az alkotás örömét maximálisan megéljék. Ennek következtében gyakran születnek nehezen értelmezhető szövegek. Márpedig a szövegírás keretében a szövegek egyik elsődleges célja az érthetőség, és nem az, hogy az írójuk jól megvalósítsa önmagát és bekeretezve tarthassa a dolgozószobája falán az elkészült remekművet. Az az álláspontom, hogy a stílus sokadlagos szempont a szövegírásban, ugyanis az olvasók, főleg, ha jó sokan lesznek, annyi félék, ahányan vannak! A legegyszerűbb, legletisztultabb, legjobban tagolt szöveget fogják érteni a legtöbben. A stílust viszont csak nagyon kevesen fogják értékelni. A túldimenzionált stílus ronthatja a konverziókat is. Ezzel nem azt mondom, hogy le kell csupaszítani minden szöveget, hanem azt mondom, hogy egy szövegíró nyugodtan adhatja önmagát, de nem kell a stílusjegyekre külön energiát pazarolni, mert ez inkább ártani fog az üzleti célok szempontjából, mint használni.
Szövegírás tévhit 2 – Minél rövidebb, annál jobb
Óriási tévhit, hogy a rövid szöveg a jó szöveg. Értem én, hogy hosszan odafigyelni fárasztó, de attól még ne szokjunk le az agyunk használatáról, mert az nehéz meg fárasztó! És ne is szoktassunk senkit arra, hogy bonyolult, összetett, sok-sok éves tapasztalatot magába sűrítő, magas tartalom-értékkel bíró szövegeket néhány mondatban akarjon befogadni!
Szövegírás tévhit 3 – Minél hosszabb, annál jobb
Ez sem igaz önmagában! Biztos nagy felismeréssel foglak most gazdagítani, de erre is igaz: az igazság valahol középúton van. Alapvetően az a kérdés mindig: mi a szöveg célja? Ha csak egy kattintásra akarunk rábírni, akkor nyilván el lehet intézni röviden. Ha az álláspontunkat akarjuk kifejteni, akkor egy A/4-es oldal megfelelő lehet (3000-4000 leütés). Ha el akarunk adni, akkor nem lehet spórolni a karakterekkel, mert alapvetően a meggyőzéshez már kell legalább 10000 karakter, de hogy a konkurensek se tudjanak csak úgy lazán leutánozni, kellhet 20-30000 is. Mindig ez a kérdés: mi a szöveg célja? Ha erre megvan a válasz, akkor meglesz a tervezett terjedelem is.
Szövegírás tévhit 4 – Minél több a jelző, annál jobb
Nincs ilyen szabály. Mennyi jelző van abban, hogy Stop Soros? Mégis minden idők leghatékonyabb szövege volt, még akkor is, ha a társadalom több mint fele fel sem fogta, hogy miről is szól ez. A célközönség viszont nagyon is tudta, és bizony ez volt a lényeg.
Ha írás közben jönnek a jelzők és belesimulnak a szövegbe, az szuper, de nem kell ezt túldimenzionálni, mert akkor már megint csak visszajutunk az 1-es tévhithez, a stílus kérdéséhez. Az olvasóknak nincs külön igényük a jelzőkre, sokkal inkább van az információra és a kognitív ívre vonatkozóan!
Szövegírás tévhit 5 – Bevezetés, tárgyalás, befejezés hármasa
Ugyebár ezt tanítják iskolában, hogy valahogy ilyen hármas tagolással épül fel a szöveg:
Bevezetés – amikor is megvillantjuk, hogy miről lesz szó alább – mint a könyveknél az előszó (amire szintén nincs szükség),
Tárgyalás – amikor jól kitárgyaljuk azt, amit megvillantottuk
Befejezés – amikor levisszük a gondolati hangsúlyt, esetleg levonunk valamiféle konzekvenciát, vagy neadjisten összefoglaljuk, hogy miről volt szó az előző bekezdésekben.
Nincs ezekre szükség ebben a hagyományos megközelítésben, még cikkekben, esszékben sem. Létezhet hármas struktúrája a nem marketing és nem értékesítési célú szövegeknek, de nem ebben a megközelítésben, hanem másban. A marketinges és értékesítési célú szövegeknél meg a hármas tagolás az a szöveg első három sorában már szinte kipipálható (tartalmilag értem, nem tördelésileg) és akkor van még utána további 19 blokk, amin keresztül kell vinni a szöveget.
Engedd el ezt a hagyományos megközelítést, mert ennek régen sem volt semmi értelme és most meg már pláne nincs.
Szövegírás tévhit 6 – CTA az Isten!
Tipikus jelenség, hogy amikor valaki már kezdi átérezni az írott szöveg erejének jelentőségét a mai világban, akkor gyorsan rá is kattan – és rajta is marad – a Call to Action, vagyis a cselekvésre utasítás/buzdítás vélt és mindent elsöprő erejére. Nagyon fontos, sőt, iszonyúan fontos a CTA megoldás használata a szövegben, na de nagyon nem mindegy ám, hogy mi van a CTA előtt/körül/alatt/mögött.
A CTA olyan, mint a szög a falban: a lakberendezés egy lényeges, de önmagában nulla jelentőségű eszköze. Erre akasztod a képet, de nem tűzöd a zászlódra a szög képét, mikor végre rájössz, hogy egy szép képpel szebb lesz a lakásod.
CTA szövegrészekkel jobban működik a szöveg, olajozottabban, kiszámíthatóbban. CTA nélkül nem érdemes élni, de csak és kizárólag ezt kiáltani ki fő kelléknek, hát enyhén szólva melléfogás.
Szövegírás tévhit 7 – A szövegíráshoz naaaagy-nagy előkészületek kellenek
Nem. Minél rutinosabb valaki magában a szövegírásban, annál inkább képes lendületből csodálatos szövegeket megírni még úgy is, hogy esetleg fogalma sincs az adott témáról. A jobb agyféltekés kreatív írás kapcsán szó szerint előfordul az, hogy a cikk előtt még semmit nem tudok íróként a témáról, a cikk közben elkezdem kapizsgálni, a cikk végére meg ha nem is leszek szakértő, de elég jól átlátom a témát. Akkor is, ha párkapcsolatról van szó, akkor is, ha karriertanácsadásról, akkor is, ha befektetésről, és akkor is, ha atomfizikáról.
Az ihletett író – amilyenek a jobb agyféltekés írók – gyakran nem is tudja, hogy honnan jön az infó, egyszerűen csak jön és kész. Utána, ha leellenőrizzük az adatokat, érdekes módon stimmelnek. Tehát egy-egy szöveg megírásához egy jó és tapasztalt írónak nem kell nagy előkészület, de persze kellhet előtte 10 éves tapasztalat. Ha valaki szakértője egy témának, akkor a tartalmat tekintve pláne nem kell előkészülnie, csak elég azt leírnia, amit mondjuk szemtől-szemben egy kávé fölött jó alaposan elmagyarázna egy ügyfélnek.
Szövegírás tévhit 8 – A magázás tiszteletet ad az olvasónak a neten
Nem ad. A magázás eltávolító és távolságot is tartó megfogalmazási mód, ami az interneten csak nagyon ritkán alkalmazandó. Nagyon sokszor látom azt magázást választó ügyfeleknél, hogy a cikkekben és szövegekben ugyan magázást kérnek, de az oldaluk közben tele van olyan vizuális elemekkel, gombokkal és linkekkel, amikben meg tegezés van. Kattints ide, görgess tovább, nézd meg ezt, stb, a cikkekben meg szertartásos magázást igényelnek.
Nem kell magázni a neten! A 99 éves ügyfeleimet is tegezem, persze lehet, hogy azt mondom, hogy Szia János bácsi!, de a tiszteletet nem a magázással kell megadni egyébként sem, hanem azzal, hogy emberi mivoltában tiszteljük a másikat, mintha önmagunkat tisztelnénk. Hogy ezt milyen megszólítással tesszük, majdnem, hogy mindegy – élő szóban természetesen magázunk, amikor kell –, de az Internet egy kortalan és fiatalos felület, itt mindenki egyenlő. A tegezés itt nem bratyizás, hanem egy közvetlen hangnem. Hagyjuk meg a közéleti szereplőknek a magázást, legalább ennyire is maradjanak tőlünk távol!
Szövegírás tévhit 9 – Mindenkinek IS szól egy szöveg
Óriási tévedés. Egy értékesítési oldal szövege nem biztos, hogy szól azoknak, akik életükben először hallanak a témánkról, és biztosan nem szól azoknak, akik tegnap már vásároltak ugyanott.
Ez a cikk például nem szól azoknak, akik ma reggel gondoltak először arra, hogy a szövegírás az a mai világunkban fontos dolog, viszont nagyon is szól azoknak, akiknek van már fogalmuk erről a területről, és keresik a körbeépült kapaszkodókat. Egy nyitott elme természetesen bármilyen – számára – magas szintű információt is kész befogadni, tehát lehetséges, hogy úgy olvasod ezt, hogy tegnap még a szövegírás fogalma sem nagyon derengett számodra, ez esetben üdítő kivételként tekinthetsz magadra 😊.
Ha sikerült tisztázni (lásd fentebb), hogy mi a célja egy (a) szövegnek, akkor nagyon gyorsan kiderül az, hogy kiknek is szól konkrétan. Ugyanis mindenkinek is nem szólhat, mert akkor nincs belekezdési és lezárási pontja sem, mint ahogy íve sem lesz. Ami mindenkinek is jó, az igazából senkinek sem jó. Mindig legyen ott a vezérlő gondolat a fejedben, hogy „Ezt most azoknak írom, akiknek az a problémájuk, hogy…” Amikor bennünket bízol meg szövegírással, akkor is legyen meg az a gondolat, hogy „Ezt most írjátok azoknak, akiknek az a problémájuk, hogy…”
Szövegírás tévhit 10 – Csak a SEO szövegeket kell kulcsszavakra optimalizálni
Nem nyert. Mostanra már eljutottunk oda, hogy nagyon sok cégvezető és vállalkozó érti és érzi a keresőoptimalizálás fontosságát, de mint a témában laikusok, úgy értelmezik, hogy amiben sok kulcsszó van az SEO szöveg, aminél meg nem akarunk SEO szempontokat is figyelembe venni, oda nem kell kulcsszó sem.
Akkor mondom a hírt (ami se nem jó, se nem rossz): az interneten minden, a keresőrobotok számára látható tartalom egyúttal/egyben SEO szöveg is.
Csak azoknál a szövegeknél nem kell ügyelni a kulcsszavakra, amik el vannak zárva a robotok elől – például zárt oldalak tartalmai, dinamikusan változó visszaigazoló oldalak a vásárlás után, stb.
Komplett oldalrészeket is le lehet tiltani egyébként a keresők robotjai elől, de ezt bízd szakemberre, mert ha véletlenül kitiltod az egész oldalról – vagy lényeges, keresőoptimalizálásban erős oldalrészekről – a robotokat, akkor hónapokra elvághatod magad a látogatóktól is.
Mi például úgy írjuk a szövegeket, hogy nem félünk kulcsszavakat használni akkor sem, ha FB posztról van szó, már csak azért sem, mert az emberi elme számára sem mellékes, hogy az a téma, ami őt érdekli, az hányszor bukkan elő szó szerint az irományban.
A kulcsszavak kellenek az embernek is az egyértelműség kedvéért. És kellenek a kulcsszavak minden publikus netes szövegünkbe is, szóval összességében azt mondhatjuk, hogy a tartalmaink 95%-ának biztos, hogy kulcsszavazottnak, kulcsszó optimalizáltnak kell lennie.
SEO anyagrészeket is tartalmazó átfogó online stratégia tanfolyam>>
Kulcsszókutató Webinárium>>
Szövegírás tévhit 11 – Meg lehet még úszni szövegírás nélkül
Mikor ezeket a sorokat írom, hatóságiáras a benzin (kivéve a közületi szállítóknak – ami nagyon durva drágulást fog okozni heteken belül minden területen), hatóságiáras néhány alap élelmiszer és 8.5% körül jár az infláció, az forint pedig a leginkább meggyengült valuta lett Európában (ez is mindenre kiterjedő drágulást tud generálni). A szomszédban meg háború dúl…
Nagyon sok cég és vállalkozás oda fog veszni a következő években, mert válságokban mindig átrendeződnek a piacok, ugyanis a vásárlóerő oldalon beláthatatlan folyamatok indulnak el. a válságok gazdaságilag elég jól leírható folyamatok, de lesz társadalmi következménye, ami viszont sokkal nehezebben átlátható, és az is vissza fog hatni a gazdaságira. Ráadásul két nagyon szenvedős év van mögöttünk, úgyhogy már jócskán a lejtőn lefelé száguldunk. Lehet, hogy most úgy tűnik, hogy nincs nagy baj, de hidd el nekem, lesz.
Viszont jó hír a vállalkozások számára: a problématudat könnyebben felkelthető lesz (minden témában), mert eleve problémacentrikussá válnak az emberek általában véve. Sokkal nagyobb igény lesz a valóban értelmes és értékálló dolgokra. Viszont sokkal kevesebbeknek lesz pénzük…
A szemfülesek és a túlélőtípusok rákészülhetnek most a következő évekre, és intenzív kommunikációval rengeteg ügyfelet tudnak magukhoz terelni még válság kellős közepén is. A válságok idején történő megerősödés vagy akár csak a szinten maradás, utána 8-10 év biztos prosperálást fog jelenteni (mivel már az előző válság idején is foglalkoztam vállalkozásokkal, ezt bizton tudom állítani, persze csak rajtad múlik, hogy mit akarsz 😊).
Nem lehet már megúszni szövegírás nélkül. Vagy kell egy ember a cégbe, aki folyamatosan a kommunikációval foglalkozik, vagy időről-időre, alkalmanként meg kell bíznod ezzel valakit/valakiket.
Nemsokára írok egy külön cikket a válságban történő kommunikációs stratégiáról – majd figyeld (nem a válság-kommunikációról, mert az más téma, de ezt majd a cikkben kifejtem).
Most már tisztább a kép a szövegírást körbe lengő tévhitekről?
Szövegírás tréningek a Vidi Rita Klubban>>
Vidi Rita
Posted on: 2022-03-13, by : Vidi Rita