Ezeket a tanácsokat a barátaimnak szoktam adni, amikor elolvasom a hírlevelüket, vagy cikküket, vagy bármilyen írásos megnyilvánulásukat, és látom, hogy vannak hiányosságaik, amik egy részét gyorsan lehet javítani, egy másik részéhez meg egy kis újragondolás szükségeltetik. Ne használd a folyó szövegben a stb. megoldást, kivéve, ha felsorolás legutolsó eleme a stb. Ha folyó szövegben, egy mondat végén szerepel a stb., az azt sugallja, hogy lusta voltál további elemeket felsorakoztatni. Ezt inkább soha ne gondolják rólad az olvasóid! Vagy nem kell a stb., mert már elég tényezőt soroltál fel, vagy erőltesd még meg magad, és sorolj fel pár konkrétumot! Úgy egyébként ne használj rövidítéseket! Írd ki szépen, hogy például, hogy úgynevezett, hogy tudniillik, hogy illetve – ezek a leggyakoribb rövidítések. A rövidítések megakasztják a jobb agyfélteke olvasás közbeni működését, és ezzel már lőttek is annak a hatásnak, amit el akartál érni a befogadónál. Kérdezz! Ne csak közölj, kérdezz is! A kérdésekkel munkára készteted az olvasót, így ő nemcsak egy passzív befogadó lesz – ami nem igazán hatékony megoldás egyébként, ez már az oktatási rendszerben is bebizonyosodott –, hanem aktív résztvevője az információ feldolgozásának. Kérdezz, és válaszold is meg! [caption id="attachment_231" align="aligncenter" width="700"] Ha szereted a bevételeket és a profitot számolgatni, akkor bízd ránk…