Az önző cég – stratégiai alapok túlélő típusoknak

Az önző cég – stratégiai alapok túlélő típusoknak

Ha a céget egy organikus szervezetként képzeljük el – merthogy az is, hiszen emberek működtetik –, akkor könnyedén párhuzamot vonhatunk az életben fellelhető túlélési és fejlődési stratégiák és a piaci túlélés és fejlődés között. De nem elég a párhuzamot meglátni, érdemes értelmezni  is tudni, és a cégünk hasznára felhasználni ezt a tudományunkat. Kezdjük az elején! Az evolúciós stratégiák Az evolúciót Darwin, 1859-ben úgy írta le – konyhanyelvre átültetve a könnyebb érthetőség kedvéért –, hogy azok a létformák élnek túl és örökítik át a saját tulajdonságaikat a legeredményesebben, amik a legjobban tudnak alkalmazkodni. Ezt nevezzük adaptációs képességnek. Az evolúciót sokan úgy értelmezik, hogy „az erősebb él túl”, de sokkal inkább értelmezhető úgy, hogy „az okosabb él túl”. Darwin és követői annak idején még kizárólag a csoport túlélését tekintették túlélési célnak, és azt vallották és tanították, hogy minden egyéni megoldás is ennek a csoporttúlélésnek – konkrétan a FAJ túlélésének – van alárendelve. De aztán jött Richard Dawkins és az 1970-es években előállt az önző gén teóriájával, ami előbb kicsit felforgatta, és továbbvitte a darwini utat. Dawkins célkeresztbe került a tevékenysége miatt, mert a széles közönség számára publikálta könyvét, ő is mindent átfordított közérthető nyelvre, ami miatt a tudósok persze azonnal támadták. De…
A kilencedik harcmező

A kilencedik harcmező

Imádom a politikai és közéleti filmeket, főleg azokat, ahol választásokra is készülnek, mert ilyenkor mutatkozik meg a stratégia ereje és a stratégiátlanság erőtlensége. Imádtam ez miatt az Elnök embereit, imádom a The Good Wife – (magyarul: Férjem védelmében... tipikus magyarosított rossz cím, de hát ez van, ezzel kell főznünk) sorozatot, és most kedvencem a maga sokkoló tartalmával a Brexit – The Uncivil War című angol film is. (Még mielőtt felmerülne a kérdés, a Kártyavár – House of Card – nem a kedvencem. Visszataszító számomra, ha pszichopaták és szociopaták érvényesülését kell hosszasan a képernyőn is néznem. Látjuk eleget a valóságban.) Azért (is) szeretem ezeket a filmeket és sorozatokat, mert bepillantást engednek egy olyan világba, amikből mind a földi halandók, mind a kispályások ki vannak zárva. Helyesen. Ez olyan, mintha közlegényeket akarnánk a háborús stratégiák közelébe engedni. Lehetnek jó ötleteik, jó meglátásaik, de rájuk döntéseket bízni életveszély lenne. Ahhoz, hogy hadvezér lehessen valaki, ahhoz fel kell nőni, de előtte persze nem árt, ha eldönti, hogy a hadvezérkedés egy fontos célja. Mert aki véletlenül kerül oda, az sosem lesz jó hadvezér – mivel fogalma sem lesz a stratégiai gondolkodásmódról. Márpedig a stratégiaalkotáshoz muszáj a stratégiai gondolkodásmódot alkalmaznunk. Ezek a politikai témájú filmek és…
Végzetes hiba a vállalkozások számára

Egy végzetes hiba, amit pokolian egyszerű elkövetni és még a piacvezetőt is képes letaszítani a trónról…

... a nem piacvezetőket pedig örökre távol tarthatja ez a végzetes ballépés a valódi sikerektől. Senki sem akar hibákat elkövetni. Senkinek nem áll szándékában bénázni, bakizni, botladozni. A tudatos ember a kitaposott, egyszerű úton szeret járni, mert tudja, hogy az hová vezet, és hogy az út közben nem kell már szerencsére kínlódni. De az ember játékos lény is közben. Szereti megvariálni, megtrükközni a dolgokat, hogy ne váljanak unalmassá. Ha a világ legszebb utcáján sétálunk át tízezerszer, lehet, hogy minden alkalommal gyönyörűnek, csodálatosnak és varázslatosnak találjuk, de tízezeregyedikre már ugyanolyan unalmassá, lehangolóvá és kiábrándítóvá válhat az út, mintha egy elhagyatott borsodi zsákfalu poros utcáján bandukolnánk sokadszorra. Kellenek az újítások, az innovációk, az új tudományok beépítése a hétköznapokba. Kell, mert ettől (is) ember az ember: a jövőbe néz, variál, próbálkozik, kihívásokat teremt és győz le. Az élet, és benne a vállalkozás is tekinthető játéknak, amit az évek előre haladásával egyre magasabb szinten űzünk, de néha a játékba olyan balga lépések keverednek, amik az egész addigi eredményünket lenullázzák, és ezzel versenyelőnyhöz jutnak a riválisok. Azt gondolom, hogy az élet, amellett, hogy játék, hibák sorozata is, de nem mindegy, hogy olyan hibákat vétünk-e amiket rajtunk kívül mások észre sem vesznek, vagy olyat, aminek következtében…
Hogyan építs mulitverzumot az Interneten?

Hogyan építs multiverzumot az Interneten a cégednek, márkádnak? (És miért?)

Néhány évvel ezelőtt, az Internet hajnalán – na jó, volt az néhány évtized is... – elkezdtek a mozifilmekben weboldalakat megemlíteni. Például, ha a főszereplő a filmben felkeresett egy weboldalt, azt konkrétan megmutatták a jelenetben, ahogy bepötyögi az URL-t, és megnyitja a weblapot. Ez nagyon trendinek számított annak idején, amikor alig néhány tízezer ember lézengett még csak a neten. Igen ám, csakhogy azt vették észre a filmkészítők, hogy az ilyen kamu weboldalakat aztán később százezrek keresték fel ténylegesen, még úgy is, hogy ezek csak a filmekben léteztek. Két út volt a filmesek előtt: vagy azt csinálják, amit a telefonszámokkal. Mint köztudott, az amerikai filmekben minden telefonszám 555-tel kezdődik, mert ilyen a valóságban nincs. Így nem fordulhat elő, hogy valódi telefonszámokat használnak a filmekben, a ráérő elmeroggyantak meg majd azokat hívogatják szabadidejükben. A netes epizódok esetében, a telefonszámos trükk alapján tehát kizárólag olyan weboldalakkal dolgozhattak volna a sztorikban, amik garantáltan nem léteznek, de mikor naponta weboldalak százezrei jönnek létre a való életben, akkor egy idő után igencsak nehézkes lehet megtalálni a még nem létezőket. Másik lehetőség, hogy azt csinálják, hogy csakis úgy mutogatnak weboldalakat a filmekben, hogy létre is hozzák azokat a szájtokat, és számolnak azzal, hogy látogatóik is lesznek. Hát így…